Az olvasás és az ismeretek bővítése mellett a játékra is bőven jutott idő a Nyugdíjas Pedagógusok Orosházi Egyesülete által szervezett olvasótáborban. A 3-4. osztályos gyerekek az elmúlt héten öt napot töltöttek együtt a gyermekkönyvtárban, és elmondásuk szerint remekül érezték magukat.

– Anyanyelvi napunk van, beszélgettünk, mi a nyelv, milyen szép és a változatos a miénk, hogyan lehet vele játszani. Például, hogy egyetlen betűt megváltoztatva mennyiféle szót alkothatunk, vagy a nevek milyen csodálatosan gazdagok a magyarban.

Ezt a gyerekekkel foglalkozó, szabadidejét az olvasótáborra örömmel áldozó egyik pedagógus osztotta meg stábunkkal. A lelkesedés nem csak rajta érződött, kolléganője és a tábort választó gyerekek is vidáman, tettre készen dolgoztak.
– Vannak logikai feladataink, rejtvényeink, logisztorikat mesélünk majd – egészítette ki hozzátéve, a diákok felkészültségén meglátszik az iskola munkája. – Nagyon örültünk, hogy a rokon értelmű szavakat szépen tudták, felismerték az azonos alakú szavakat, pedig csak harmadikosok. Ráadásul érdekelte is őket, úgy láttam.

A játékos, érdekes feladatokat gyermek és felnőtt egyaránt élvezte (Fotó: Pirer Katalin)

Erre az érdeklődésre is alapozott a Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete, amikor úgy döntött, megszervezi a tábort.
– Évek óta működik olvasókörünk, havonta találkozunk itt a könyvtárban, és az egyik alkalommal jutott eszembe, hogy nyáron sok családnak segítenénk azzal, ha létrehoznánk egy olvasótábort – árulta el az ötletgazda Szilasi-Horváth Tibor, az egyesület elnöke.

Már a jelentkezést is igyekeztek játékossá tenni: a gyermekkönyvtár munkatársai által kiválasztott könyvek közül olvastak el a pályázók egyet vagy, ha kedvük volt, akkor többet, és valamelyik szereplő helyébe képzelve magukat levelet írtak haza. Illetve rajzot készítettek olvasmányélményeik alapján.
– Természetesen a beérkezett tíz pályázat mindegyike ragyogó és egyedi volt. Nem is osztottunk első vagy második helyet, hanem mindannyiukat meghívtuk az egy hetes táborba – részletezte az előzményeket Szilasi-Horváth Tibor. – El kell mondanom, szervező társaimmal izgultunk, hiszen a tábornak nem volt előzménye. Egy kicsit pótnagymamáknak, -nagypapáknak éreztük magunkat, valahogy mi is visszafiatalodtunk, a nyugdíjas pedagógus kollégáimnak jóleső érzés volt gyerekek között lenni újra.

Botinak is nagyon tetszett a tábor (Fotó: Pirer Katalin)

Az érzés a gyerekek beszámolói szerint kölcsönösnek bizonyult.
– Nyári szünetben nincs otthon velem senki, hogy biztonságban legyek. Részben ezért jöttem el, de megbántam volna, ha otthon maradok, mert nagyon jó foglalkozások vannak, jól érzem magam a többiekkel – fejtette ki felnőttes komolysággal Lénárd, miközben éppen egy szókinccsel és helyesírással összefüggő feladatlapot töltött ki.

Vele szemben szőke kislány, Edina írt szorgalmasan, és örömmel mondta el, miért pályázott a részvételre.
– Szeretek olvasni, régebbi könyveket, meg Zizi naplóját, Ropi naplóját. Az olvasás leköt, izgalmas, külön világa van. Itt a táborban én is jól érzem magam, mert nem vagyunk se túl sokat, se túl keveset, és mindenki kedves – fogalmazta meg a számára legfontosabbakat.

Kicsit arrébb Botond formált szavakból keresztneveket, saját bevallása alapján kicsit nehezen. Ez azonban nem szegte kedvét, mint közölte, azért választotta az olvasótábort, mert Edinához hasonlóan szereti a könyveket bújni, és így elolvashatta újra a kedvencét.
– Tegnap úgy mentem haza, hogy legszívesebben egész héten maradnék, meg jövő héten, meg azután – jelentette ki határozottan, feledtetve az anyagi hátteret is biztosító szervezőkkel minden fáradtságot.

Forrás: http://oroscafe.hu/2018/07/24/tabor-olvasni-szereto-gyerekeknek-igen/